Korábban számoltunk (http://semmi.se/2010/01/20/auchan-parkolo-vedett-lap-helyen/) be arról, hogy az Auchan egy védett láp helyére kíván egy parkolót építeni. Ennek következménye az lett, hogy civilek mozdultak meg és emelték fel hangjukat ez ellen a tett ellen. Egyik buzgó olvasónk és barátom, aki neve elhallgatását kéri, a YOUTUBE oldalon feltűntetett emailcímre nagyon frappáns módon eljuttatta a Wikipédiában (http://hu.wikipedia.org/wiki/Láprét) található definíciót a láp fogalmára választ nem remélvén, ám mindannyiunk számára meglepő válasz érkezett. Abban beszámolnak arról, hogy nincs szándékukba beépíteni a fent említett területet. Reméljük tartják magukat hozzá. Amennyiben bármely olvasónknak ezzel ellentétes információja van, kérjük jelezze nekünk. A fentebb említett levélváltás:
———- Forwarded message ———-
From: Várkonyiné Gillemot Katalin <k.gillemot@auchan.hu>
Date: 2010/1/21
Subject: FW: Fontos!
To: _____________________
Cc: Martinuzzi Csilla <cs.martinuzzi@auchan.hu>
Tisztelt ____________!
Nagyon köszönöm alapos tájékoztató anyagát, amelyet Martinuzzi Csilla kolléganőm közvetítésével kaptam meg.
Bár magunk is alaposan utána olvastunk a láp meghatározásának, de továbbra is úgy vélem, hogy nem a mi feladatunk, hogy eldöntsük egy adott területről, vagy annak egy részéről, hogy az láp vagy nem láp, különösen akkor, amikor e témakör szakértői között sincsen egyetértés e kérdésben.
Ugyanakkor biztosítani szeretném arról, hogy – mint ahogy ezt a korábban kiadott sajtóközleményünkben is jeleztük – nincs szándékunkban védett területet beépíteni.
Tisztelettel üdvözli:
Gillemot Katalin
From: ____________________________
Sent: Wednesday, January 20, 2010 10:50 PM
To: Martinuzzi Csilla
Subject: Fontos!
Üdvözlöm!
Gondoltam megosztom önnel ezt a kis beszámolót, hogy tisztában legyen vele mit is pusztítana el ha a láprétre szeretné bővíteni az Auchant . Remélem kicsit tanul belőle!
A láp fogalma [szerkesztés]
A természet védelméről szóló törvény lápra vonatkozó definíciója egyaránt lápnak tekinti és a törvény erejénél fogva védeni rendeli azon tartósan víz által befolyásolt természeti területeket, amelyeken lápi jellegű élővilág figyelhető meg, és (ettől függetlenül) azokat is, amelyeken a talajban változatos kifejlődésű tőzeg van. Ezen védettségi fogalomhoz védett élőlények kimutatott jelenléte nem feltétel. Ennek egyik szakmai oka az, hogy a lápos jellegű területeken éppen a tőzegképződési folyamatok kapcsán olyan apró ízeltlábúakból álló élőlényközösség van jelen, amelyek között különleges ma még kevéssé ismert biológiájú élőlények (atkák, collembolák, apró rovarok) élnek, amelyek megőrzése biodiverzitási szempontból rendkívül fontos, de amelyek faj szintű védelme önmagában értelmetlen és gyakorlati szempontból lehetetlen lenne. Ezek között nagy számban lehetnek még a tudomány számára is ismeretlen fajok. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az említett törvényi definíció és az élővilág-védelem szempontjából releváns egyes szaktudományok (különösen a növénycönológia és a talajtan) szóhasználata bár átfedő, de sem ezzel sem egymással nem teljesen azonos. Növénytársulástani értelemben nagyon sokféle életközösség tekinthető lápnak (többek között sokféle forrásláp, tőzegmohás sík lápok és semlyéktársulások, láprétek, rétlápok, dagadólápok, a kékperjés vagy kiszáradó láprétek, különféle láperdők és lápcserjések stb.). Talajtani értelemben a lápi vagy lápos jelleg mindkét előző fogalomtól eltér némileg, hiszen ez esetben a vízbőség révén kialakuló anaerob (oxigénszegény) viszonyok következtében a növényi törmelékek részlegesen lebomlott állapota (tőzeg, vagy tőzeg jellegű szervesanyag felhalmozódás) a döntő szempont. Élővilág-védelmi szakmai szempontból valamennyi természetes vagy természetközeli állapotú élőhely (természeti terület) szigorú megóvása indokolt, lényegében függetlenül annak jellegétől és jogszabályi minősítésétől. A természet-védelméről szóló törvény láp definíciója azonban, fentiekkel ellentétben teljesen egyértelmű.
A lápok helyzete hazánkban [szerkesztés]
A lápok még a nagy lecsapolások előtti időszakban is hazánk területének mindössze 1,1%-át tették ki. Az európai kontinensen az egykori kb. 495 ezer négyzetkilométernyi lápvidék néhány évtized alatt 187 ezer négyzetkilométerre zsugorodott. Ez az európai átlagban is hatalmas (mintegy 62%-os veszteség) hazánkban még drámaibb arányokat mutat, hiszen hazánk lápterületeinek több mint 97%-a odaveszett.
A lápok ökológiai jelentősége [szerkesztés]
A lápok az egyéb vizes élőhelyektől (például a mocsaraktól) főként abban különböznek, hogy bennük az elhalt növényi anyagok nem bomlanak le, hanem tőzeget képezve felhalmozódnak így szenet vonnak ki a biogeokémiai ciklusokból. Ennek ökológiai jelentősége azért óriási, mert a légkörből kivont szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, ami Földünk klímájának alakulásában meghatározó. A tőzegképződés a szénképződés első lépése. A lápok ezen ökológiailag rendkívül fontos tulajdonsága azáltal valósul meg, hogy a lápok vízszintje (természetes állapotában) nagyfokú állandóságot mutat és a víz felszíne alatt oxigéntől elzárt (ún. anaerob) viszonyokat teremt. A láp a lápi élővilágot és ezt a speciális lápi élőhelyet együttesen jelenti, hiszen ezek egymástól elválasztva nem képesek fennmaradni, egységes ökoszisztémát képeznek. A tőzeg porózus szerkezete és kémiai tulajdonságai révén nemcsak szén-rezervoár, hanem duzzadóképessége folytán nagyon sok vizet is képes megkötni, így meghatározó szerepe van a vízviszonyok szabályozásában és a csapadékvíz továbbözönlését megakadályozó ún. víz-retencióban. Ezen víz-retencióhoz járul hozzá a lápi növényzet, különösen a lápokra jellemző nagymennyiségű moha is. Az életközösségek víz-retenciójának szabályozásban betöltött ökológiai jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a letarolt erdők következtében lezúduló árvizekre, majd az ár gyors levonulása utáni nyári aszályra gondolunk. Ezeknek az egész társadalomra gyakorolt hatását és gazdasági jelentőségét talán szükségtelen részletezni.
A lápok élővilág-védelmi jelentősége [szerkesztés]
A lápok élővilág-védelmi jelentőséget azonban nemcsak ökológiai szerepük, hanem döntően a biológiai sokféleség megőrzésében való jelentőségük adja. A láp élővilág-védelmi és növénytársulástani értelemben egyaránt nagyon tág gyűjtőfogalomként fogható fel. A fentiekben összefoglalt közös jellemző tulajdonságok mellett az egyes lápok fajkészletükben és habitusukban is nagyon sokfélék lehetnek. Ez az élőhelyi sokféleség és térbeli heterogenitás számos kis helyen előforduló ritka, különleges élőlény fennmaradását biztosítja. A lápok állatvilága számos még a tudomány előtt is ismeretlen apró élőlényt foglal magába. A lápok élővilágában sok esetben fedeztek fel olyan fajokat, amelyek régmúlt idők, máshol már kihalt tanui, ilyenek például hazánkban a lápokhoz kötődő ún. jégkori reliktumfajok, amelyek csak a speciális lápi körülmények között maradhattak fenn. A kis foltokban hosszú ideig elzártan megőrződő populációkban fajképződési folyamatok is történnek, ennek folyamán bennszülött lokális fajok, ún. endemizmusok alakulnak ki. Ezen reliktum és endemikus fajok megőrzése gyakran egy egészen kis lápfolt megmaradásán múlik, hiszen esetleg a világon sehol máshol nem fordulnak elő.
A lápok tudományos jelentősége [szerkesztés]
A lápok tudományos jelentőségét az ökológiai és élővilág-védelmi értékükön felül, még további fontos szempontok is növelik. A tőzegképződéssel összefüggésben a lápok nemcsak saját élővilágukról hordoznak információt, hanem a születésüket követő földtörténeti és kultúrtörténeti tényekről, korszakokról is árulkodnak. A lápok időrendi rétegekben megőrzik (fosszilizálják) a tágabb környékükről behulló virágporszemeket, növényi és állati maradványokat, vagy a történeti korokban a lápba menekült emberek nyomait és tárgyait is. A tőzegrétegekben sok ezer évre visszamenőleg megőrzött „feljegyzések” kiolvasása olyan tudományos információkat ad számunkra, amelyek semmilyen más módszerrel nem szerezhetők meg. Ezért is fontos, hogy ezek a „könyvtárak” ne semmisüljenek meg még a tudományos feldolgozásukat megelőzően.
psychica - 
