SEMMI>SE

Akik az informatikában jártasak, azoknak szerintem ismerősen csenghet az Eric S. Raymond név. Ő a címben is szereplő Katedrális és Bazár című írás szerzője. Az írás arról szól, hogy hogyan változott meg az informatika a GNU General Public License licensz és a nyílt forráskód hatására. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ez a bejegyzés hogyan kapcsolódik a SEMMI>SE témaköreihez? A válasz igen egyszerű, mégpedig azért, mert ez az írás olyan alapelveket valósít meg, amely nemcsak az informatika területén, hanem bármely kollaboratív csoportosulás tevékenységénél felhasználható. Ezt a bejegyzést az ihlette, hogy egyik barátommal, aki nem az informatika területén jártas (4.49 Egyesület egyik oszlopos tagjáról van szó) arról beszélgettünk mi szükséges a kreatív csoportok együttműködéséhez. Akkor meséltem neki, hogy ugyenezek a kérdések felmerültek már a szoftverfejlesztés területén is, és akkor tudatosult bennem, hogy az informatikában dolgozókon kívül nemigen ismerik az emberek ezeket a szoftverfejlesztési elveket, mégha hallotak is már ezekről a szavakról, a háttér homályos.

Eric S Raymond művében felvázolja hogyan és miért hatékonyabb a nyílt fejlesztés. Megmutatja, hogy az együttműködésben a csoport tagjainak a motivációi hogyan segítik elő a közös cél elérését, hogyan képes a közösségi érdek az egyéni ambíciókat pozitív energiává transzformálni. Továbba arra is rávilágít hogyan lehet egy csoportnak hatékonyan együttműködnie a világ bármely pontjáról interneten keresztül. Sok olyan alapelvet, ami segíthet a sok szétaprózott kis csoport munkájának közös irányba való tereléséhez. Mindenkinek ajánlom a link elolvasását, aki picit is érdeklődik a szociológia vagy az internet történelme iránt. Habár találhatóak benne informatikai kifejezések is, a tartalom könnyen értelmezhető: http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/

Azért az ezzel kapcsolatos gondolataimat is megosztom Veletek:

Mi is az a GNU licensz és a Nyílt forráskódú fejlesztés?

A nyílt forráskód azt jelenti, hogy a program forráskódja mindenki számára INGYENESEN hozzáférhető és szabadon módosítható. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a készítők képesek a programok módosítására (mint pl. Windows, Office stb.), hanem bárki, aki rendelezik a kellő motivációval és technikai tudással. A GNU licensz pedig azt hivatott kontrollálni, hogy amennyiben bárki felhasznál GNU licenszel rendelkező forráskódot KÖTELES a módosított változatot GNU licensz alatt bárki számára elérhetővé tenni. Így a szoftverek, mint a fák nőnek ki a gyökerekből. Példák vannak arra, hogy Pl. a Microsoft felhasznált ilyen kódokat termékeiben, de nem tett eleget ennek feltételnek, hogy tegye nyílttá – természetesen nehéz egy Non profit szervezetnek pert nyernie a milliókat jogászokra költő multival szemben. Akad pozitív példa is a Linksys WRT54G (WIFI router) Firmware-ről mikor kiderült, hogy Linux fut rajta, kötelezték a céget a forráskód publikálására, melynek eleget tett.

Hogy milyen hatása van a GNU licensznek a társadalomra?

A módszertan jól bemutatta immár több, mint 20 éves pályafutása alatt, hogy az interneten emberek képesek összefogni és minőségben a kereskedelmi programokat felülmúlva olyan termékeket alkotni, amely a világ fejlődését szolgálja, elsődleges céljuk ezen fejlesztőknek az alkotás és nem a pénz. (Sokan például nincsenek azzal tisztában, hogy az internetes szerverek majd 95%-a ilyen nyílt forráskódú rendszerekre épül – a SEMMI>SE sem létezhetne, ha ezek nem lennének, ugyanis nem lenne Linux, ami a szerver operációs rendszere, és Wordpress sem, amely felületét a Kedves Olvasó jelenleg is nézi Csak gondoljunk bele, ha csak fizetős programok lennének, akkor az interneten szót kaphatnának az olyan emberek, akik megkérdőjelezik a jelenlegi rendszert? Létezne szabad véleménynyílvánítás? Nem igazán, mint ahogy az írott médiában és a TV-ben is csak azoknak lehet, akik nem sértik a médiák gazdasági és politikai érdekeit. Lehetséges lenne az ötletek gyors megvalósítása, amennyiben nem állna rendelkezésre megírt programok sorainak milliói? Nem, mert minden programozónak mindig mindent elölről kellene kezdenie. Nos ezek az elvek nemcsak az informatikában fontosak. Ezek a problémák ugyanúgy más területeken is megtalálhatóak. Nézzük csak meg a szabadalmakat. Egyes cégek birtokolják ezeket nyereségük maximalizálása érdekében. Azzal védekeznek, hogy övék a szabadalom és a technológia, mert ők költöttek a kutatásokra. Egészen odáig fajult ez a dolog, hogy már a DNS alkotóeelemei is szabadalom alatt állhatnak. Emberek! Hogyan juthattunk idág? Cégek kisajátíthatják az élet komponenseit? Nem ezek a dolgok azok, melyek igazán akadályozzák az emberiség fejlődését? Nem az, hogy a tudás birtokosai kisajátítják maguknak, hogy a hatalmukat növeljék? Nem hasonlít egy kicsit ez a középkori feudális rendhez, ahol is az tekinthetett be a tudásba, aki egyházi iskolában, papnak nevelkedett? Szerintem ahhoz, hogy változzanak a dolgok a világban a szabadság elvét kellene bevezetni. Vannak kezdeményezések, pl. Creative Commons licensz, amelyek digitális tudást mindenki számára hozzáférhetővé teszik. Nem inkább ennek kellene lennie az iránynak?